Natúrkozmetikum – Cremediq

Tudományos szemlélet a kozmetikumfejlesztésben

admin — Tue, 08 Apr 2025 07:08:05 +0000

SKIN-SCIENCE,
Bőr & Tudomány

Te mire gondolsz, amikor azt hallod, hogy „tudományosan megalapozottan” készült egy kozmetikum?

Én, aki gyógyszer-kutatóként, évekig a tudományban éltem, nagyon-nagyon sok mindenre gondolok és igyekszem mindezt átadni a kozmetikumaimon keresztül!

(Dr Pallagi Edina PhD cikke , 2025-04-08, minden jog fenntartva)

Nézzük tehát mi is ez a „sokminden” 🙂

Először is már tervezéskor figyelembe kell venni az alapvető dolgokat:

1, Ki fogja használni?

Azért fontos ez például, mert más a bőrünk igénye az egyes életkorokban.

Nem mindegy, hogy gyermekek bőrére, vagy egy érett, idősödő bőrre szánjuk az adott kozmetikumot, ennek megfelelően kell tervezni.

2, Milyen bőrterületen fogjuk alkalmazni?

Ez azért kritikus, mert egyes hatóanyagok más-más koncentrációban alkalmazhatók az egyes bőrterületeken, vagy terméktípusokban. Nem lehet ugyanolyan koncentrációt alkalmazni egy szemkörnyéken, mint a testünk egyéb területein, de az sem mindegy, hogy a termék lemosást igényel (pl. egy tusfürdő), vagy tartósan a bőrön marad (pl. arckrém)

3, Milyen állag (milyen formula) felel meg a célunknak?

Legyen könnyen folyó, gyorsan beszívódó szérum? Vagy egy tapadó, nehezebb balzsam?

Az állag is nagyban hozzájárul a hatáshoz. Van, amikor tapadnia kell és a felületen kell tartózkodjon egy ideig a termék a hatás optimális kifejtése érdekében, máskor pedig minél előbb „el kell tűnnie” a bőrfelületről.

4, Mibe fogjuk csomagolni?

A készítmény állaga miatt ez is kulcsfontosságú, de arra is gondolnunk kell, hogy könnyen használható legyen, és megfelelően védje is a kozmetikumot (pl krémek esetében jobb, ha nem nyúlunk a tégelybe, hanem csak annyit adagolunk, amennyi éppen szükséges).

5, TUDOMÁNYOS SZEMPONTOK

….és itt jön valójában, hogy ez mit is jelent:

5/1 Hatóanyagok kiválasztása

5/2 Hatóanyag-koncentrációk megválasztása (a hatékonyság és biztonságosság elve szerint)

5/2 Hatóanyagok egymással való kombinálása, kombinálhatósága, egymásra történő hatásuk megállapítása

5/3 Segédanyagok helyes megválasztása (pl. kíméletes tartósítószer, nem irritáló összetevő, bőrbe jutást támogató, úgynevezett penetrációfokozók alkalmazása)

5/4 Bőrazonos pH beállításának szempontjai

5/5 Biohasznosulási szempontok

Mi ez?

A kozmetikai hatóanyagok biohasznosulása azt jelenti, hogy egy adott hatóanyag milyen mértékben és milyen gyorsan képes felszívódni a bőrbe, eljutni a célsejtekhez vagy bőrrétegekhez, és ott kifejteni a kívánt hatást. Ez kulcsfontosságú a termék hatékonysága szempontjából.

Ez egy nagyon összetett kérdés, hiszen meghatározza maga a kozmetikai hatóanyag (molekulamérete, hidrofilitása, lipofilitása, stabilitása stb) , hatással van rá a formuláció maga (koncentrációk, segédanyagok, pH stb.), a bőr állapota, hogy pl. eléggé hidratált-e, vagy éppen sérült a barrier, vagy szintén szerepet játszik az életkor is! A kozmetikai hatóanyagok biohasznosulása tehát egy komplex folyamat. A hatékony kozmetikai termékek fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hatóanyagok megfelelő kiválasztására, a bőr fiziológiai sajátosságainak figyelembevételére és a formuláció optimalizálására annak érdekében, hogy a kívánt hatás a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön. A tudományosan megalapozott megközelítés biztosítja, hogy a termék valóban képes legyen bejutni és beépülni a bőrbe és kifejteni jótékony hatásait.

Ugye mennyire összetett?

És milyen izgalmas?

….és hogy mindezekre hol vannak a válaszok?

Egyrészt a gyógyszerészi tudás megalapozott szakértelmet jelent formuláció és hatóanyagok, de biohasznosulási szempontokban is.

Ugyanakkor elengedhetetlen a nemzetközi szakirodalomban megjelent tudományos cikkek alapos ismerete, áttanulmányozása. Hiszen a tudomány folyamatosan fejlődik, új eredmények látnak napvilágot, amely gyakran felülírhatja a korábbi nézetet. Kiderülhet, hogy új vizsgálatok alapján pl. egy hatóanyagból más koncentráció javasolt, vagy más területen is felfedeztek pozitív, vagy éppen a negatív hatást. A nemzetközi hatóanyag-adatbázisokban is érdemes körültekintően informálódni, hogy mindig naprakészek legyünk, és egy termék maximális biztonságosságát biztosítani tudjuk….és még sok mindent, amiről majd később írok még 🙂

Fenntartható kozmetikumok

admin — Mon, 30 Sep 2024 18:39:00 +0000

Fenntartható Kozmetikumok

Olyan sokat hallunk manapság a fenntarthatóságról.

De mégis mit jelent ez a kozmetikumok esetében?

Mire kell gondolnunk, ha azt halljuk:

„Ez egy fenntartható kozmetikum!”

A válasz röviden:

A fenntartható kozmetikumok nemcsak a bőrünket ápolják, hanem a környezetet is óvják.

És íme a válasz hosszabban is néhány fontos jellemzőjük és előnyük felsorolásával:

Természetes összetevők:

A fenntartható kozmetikumok elsősorban természetes, főként növényi eredetű összetevőket tartalmaznak. Ezek lehetnek olajok, kivonatok, vajak és természetes vitaminok is. A természetes összetevőknek köszönhetően károsanyag-mentesek is, a hagyományos kozmetikumokhoz képest egy sokkal egészségesebb, bőrbarátabb alternatívát képviselnek.

Környezetbarát csomagolás, környezetvédelem:

A csomagolás minősége, a csomagolás-választás is fontos szempont, hiszen a hulladék csökkentése kulcsfontosságú a fenntarthatóságban. Újrahasznosítható , főként üveg, vagy lebomló csomagolások jellemzőek. Illetve szintén fontos, ha nem kerül a termék további, úgynevezett másodlagos csomagolásba, egy plusz dobozba (fóliával), amelynek pusztán marketing célokat szolgál és a hulladéktárolóba kerül. Fényvédelemben persze segíthet egy doboz, de érdemesebb eleve olyan, pl. barna UV-védő üveget választani abban az esetben, ha a kozmetikai termék komponensei fényvédelmet igényelnek. A legtöbb olaj és illóolaj ilyen egyébként, tehát ezekhez eleve a sötét üveg a legjobb választás. Áttetsző üvegben olajokat, illóolajokat tartalmazó folyékony kozmetikai terméket forgalomba hozni eleve szakmai hiba, ha a gyógyszerészeti szakmai szabályok szempontjából vizsgáljuk meg a kérdést.

A fenntartható kozmetikumok előállítása és értékesítése során tehát kevesebb hulladék keletkezik, ezáltal kisebb környezeti terhelést jelentenek.

Állatkísérlet-mentes:

Ez alapértelmezett! A fenntartható kozmetikumokat SEM tesztelik állatokon, hiszen az EURÓPAI UNIÓ jogszabályi előírásai tiltják is az állatokon történő tesztelést.

Támogatja a fair trade, fenntartható gazdálkodást:

A gyártási folyamat során figyelnek a tisztességes kereskedelemre is, azaz az összetevőket olyan helyekről szerzik be, amelyek ennek megfelelnek, így biztosítva, hogy a termelők méltányos árat kapjanak.

Minimalista, bőrbarát formulák:

A termékek általában egyszerű, hatékony formulákkal készülnek, amelyek nem tartalmaznak felesleges adalékanyagokat (pl. illatanyagot, tartósítószereket, egyéb, pusztán a termék megjelenése miatt, vagy elkészítése miatt fontosak, de nem hatékonyak a bőrápolás szempontjából).

Alapértelmezetten nem tartalmaznak SLS-t, parabéneket, kőolajszármazékokat, pálmaolajat stb, viszont nagy mennyiségben tartalmaznak bőrazonos (a bőrben is megtalálható) anyagokat, pl. hialuronsavat, lipideket, ureát stb. Ezáltal sokkal hatékonyabbak, ugyanakkor kíméletesek a bőrhöz, nem (vagy csak ritkán) irritálnak.

Összefoglalva tehát, a fenntartható kozmetikumok választása nemcsak a bőrünknek, hanem a bolygónknak is jót tesz.

Ha környezettudatos vagy és szeretnél egészségesebb alternatívát választani, érdemes ezeket a termékeket előtérbe helyezned, ha otthoni bőrápolási terméket választasz!

Nálunk, a CREMEDIQ-nél, csak ilyen kozmetikumokat találsz!

www.cremediq.com

2024-09-30, Dr Pallagi Edina/CREMEDIQ

Kozmetikai összetevők: mi az az INCI?

admin — Tue, 27 Dec 2022 18:48:35 +0000

Nézzünk a tégelybe/re: mit tartalmaz egy-egy kozmetikum?

Írta:

Dr. Pallagi Edina

Ugye titeket is érdekel mi minden van egy-egy kozmetikai termékben?

Tudni szeretnétek, hogy pontosan mi is kerül a bőrötökre?

Szerencsére, a kozmetikai termékek szabályozása nagyon szigorú, így az összetevők nem, hogy titkosak lennének, hanem kötelezően fel kell tüntetni, hogy mi mindent tartalmaz az adott kozmetikum!

Na, de nézzük a részleteket, hol találjuk mindezt és hogyan kell értelmeznünk a címke egyes tartalmait:

1. A kozmetikum összetevőinek listája:

Az összetevőket az „Ingredients”-el kezdődő szakaszban találjuk meg a címkén, vagy a dobozon. Nem kötelező mindkét helyen feltüntetni az összetevőket, de a vásárló/felhasználó számára hozzáférhető kell legyen.

Ha dobozban van a termék, akkor a dobozon (és a tégelyen, üvegen már nem kötelező), ha nincs külső, vagy úgynevezett másodlagos csomagolás, akkor a címkén kell feltüntetni, közvetlenül a tégelyen/üvegen/csomagolóanyagon.

Ha annyira kicsi, vagy speciális alakú a termék, pl. egy fürdőgolyó, hogy nem lehet címkézni, akkor mellékelni kell hozzá. pl. egy kis összehajtott lapocska formájában, amely egyéb kötelező elemek mellett az összetevőket is tartalmazza.

2. Az „INGREDIENTS” szakasz a címkén:

Az ingredients angol kifejezés és összetevőket jelent. Nem véletlenül írjuk ezt és így a termékre. A jogszabály ugyanis erre kötelez: „a felsorolást az „ingredients” kifejezés előzi meg”. Persze, ha van elég felületünk, helyünk, akkor az adott ország nyelvén is kiírhatjuk, de az angol nem maradhat el, mivel ezt írja elő a vonatkozó szabályozás.

3. Az összetevők FELSOROLÁSA:

Az „Ingredients” szót követi általában zárójelben az, hogy „INCI”.

Az INCI egy rövidítés, mégpedig az International Nomenclature of Cosmetic Ingredients elnevezésből származik. Magyarul ez a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktanát jelenti, amely egy nemzetközileg elfogadott nevezéktan az egyes kémiai anyagok, összetevők nevének egységes használatára.

A szalicilsav INCI neve pl SALICYLIC ACID. Természetes eredetű, pl. növényi komponens esetén pedig az INCI név egy „félig latin, félig angol” összetett elnevezés lesz. Pl. az olívaolajat így találhatjuk meg egy kozmetikumban: Olea Europaea fruit oil, azaz a növény latin neve után következik, hogy melyik részéből nyerték ki a terméket. Ebben az esetben a termésből származó olajról van szó. Másik példa legyen a tömjénfa illóolaja. Ennek INCI neve: Boswellia Carterii gum oil, tehát az adott Boswellia faj fájának gyantájából származó illóolajról van szó, de pl. a jojoba olaj esetében pedig a név, azaz a Simmondsia Chinensis seed oil magból származó olajat jelent.

A kozmetikumok összetételének listájában tehát INCI neveket találunk.

Az összetevők sorrendje a termékben lévő mennyiségüktől függ: csökkenő sorrendben kell megadni őket.

Tehát, amit az első helyen találunk, abból van a legnagyobb mennyiségben a termékben, a többi pedig csökkenő sorrendben követi. Viszont az 1 %-nál kisebb koncentrációban előforduló összetevőket bármilyen sorrendben fel lehet sorolni.

4. Különleges „összetevők”

Vannak olyan kötelezően feltüntetendő komponensek is, amelyek nem közvetlenül, hanem valamely anyag, általában illóolaj természetes komponenseként kerülnek a termékbe.

A jogszabály kötelezően előírja, hogy fel kell tüntetni őket, amennyiben az anyag mennyisége meghaladja a 0,001%-ot (nem leöblítendő termék esetén)! Láthatjuk tehát, a jogszabály szigorú: egyes anyagokat akkor is fel kell tüntetni, ha 0,001%-ban jelen van a termékben és nem közvetlenül, hanem összetevőként kerül a kozmetikumba.

Melyek ezek az anyagok? Több ilyen is van, amelyet a jogszabály megfelelő mellékletében megtalálunk felsorolva, de a leggyakrabban ezekkel találkozunk, különösen akkor, ha a termékünk természetes illóolajokat tartalmaz:

–citral, citronellol, eugenol, geraniol, farnesol, benzyl-alcohol, linalool, limonén. A citrusok illóolajai, pl. narancs, lime, mandarin stb. tartalmaznak ilyen vegyületeket, így ilyen esetekben ezeket is a listában találjuk, és a csökkenő mennyiség miatt, a lista legvégén fogjuk megtalálni őket.

5. Pontos mennyiségeket találunk a címkén?

Fontos ugyanakkor, hogy a pontos mennyiségeket NEM kell a termékcímkén feltüntetni, ez sok esetben szakmai titok, akárcsak a Coca-Cola pontos összetétele 😊. Ugyanakkor a hatóságnak ellenőrzéskor, kérésre be kell mutatni a teljes, pontos receptúrát, illetve a termékregisztráció során szintén meg kell adni azokat a bejegyzést végző európai hatóság számára. A hatóság számára teljesen világos tehát a pontos összetétel, ami alapján el tudja dönteni, hogy az adott kozmetikum megfelel-e az előírásoknak, biztonsággal használható-e.

Személyes, szakmai összefoglaló, személyes vélemény:

A jogszabályi keretek adottak tehát.

Szigorúak, védik a felhasználót, hogy csak a szabályoknak megfelelő, ellenőrzött, engedélyezett összetevők, megfelelő mennyiségben kerüljenek a termékbe.

Ugyanakkor a piacon lépten-nyomom felfedezhetőek a szabályoktól eltérően jelen lévő termékek. Kisebb hiba az INCI-k rossz/nem megfelelő feltüntetése, vagy a 0,001%-ban feltüntetendő anyagok nem feltüntetése. A gyakorlott szem azonnal észreveszi, ha bizonyos illóolajokat tartalmaz egy termék, de a végén mégis elmarad a „citrál…és társai” felsorolás. Nagyobb hiba, hogy sok esetben nem bevizsgált összetevők, „háztáji” komponensek is bekerülnek egy-egy kézműves kozmetikumba, ami aggályokat vethet fel.

Ugyanakkor jó jel, ha egy INCI lista, azaz az Ingredients szakasz rövid. Ez azt jelenti, hogy csak a megfelelő, adott esetben legmegfelelőbb komponensek vannak a termékben, de azok optimális, hatékony mennyiségben. Az is jó jel szerintem, ha viszonylag sok van a listában a „félig latin, félig angol” nevű anyagokból. Ez azt jelenti, hogy olajok, vajak, kivonatok, illóolajok, azaz természetes anyagok szerepelnek túlnyomó mennyiségben a kozmetikumban.

Folytatása következik!

A cikk folyamatosan bővül!

Bármely részét átvenni csak engedéllyel lehet! Minden jog fenntartva!

INCI-ről bővebben:

https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/cosmetics/cosmetic-ingredient-database/cosing-glossary-ingredients_en

Kozmetikai rendelet:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről

Kozmetikai összetevők: tartósítószerek (1)

admin — Tue, 20 Dec 2022 08:39:48 +0000

Kozmetikumok és tartósítás:
egy kis szakmai áttekintés

Írta: Dr. Pallagi Edina

A szöveg részeit, vagy egészét átvenni csak forrásmegjelöléssel együtt lehetséges! Minden jog fenntartva!

Nemrég szembejött velem egy hirdetés egy termékcsaládról, ami natúrkozmetikumnak hirdeti magát…..messze nem az, a termékek tele vannak a természetben nem előforduló, laborban kreált vegyületekkel. Ez önmagában nem baj, nem kell minden terméknek natúrnak lennie, de az baj, hogy megtévesztik, félrevezetik a felhasználókat.

Pár nappal, vagy héttel később ugyanez a termékcsalád már úgy hirdette magát, hogy nem csak natúr, de tartósítószermentes is. Na, ekkor vettem a fáradtságot és jobban megnéztem az összetételeiket. Nem néztem át az összes terméket, de néhányat igen és abban bizony nem egy, nem kettő, hanem akár 5-6 féle tartósítószer is volt (és nem csak olyan, ami a natúr minősítés(ek)-nek megfelel).

A tartósítószerek nem “rosszak”, nem kell üldözni őket egyáltalán, csak tudnunk kell róluk néhány fontos jellemzőt, hogy tudatosan dönthessünk, ha arra kerül a sor. Az viszont, hogy mást állítunk egy termékről, mint ami a valóság, az viszont szerintem igencsak baj.

A tartósítószerek bizonyos esetekben nem nélkülözhetők. Szükségünk van rájuk, ahhoz, hogy a kozmetikai termék hosszú távon is biztonságosan eltartható, illetve felhasználható legyen. Vannak olyan helyzetek viszont, amikor elhagyhatók a formulából.

Mikor nem kell feltétlenül tartósítószert használnunk?

Akkor, ha a termékünk vízmentes. Ha csak olajok, vajak, illóolajok (azaz zsírok, olajok, lipidek és lipid-oldékony anyagok) alkotnak egy rendszert, akkor a mikroorganizmusok megtelepedésének és szaporodásának veszélye elhanyagolható. Nem kell tartanunk pl. a gombák által okozott penészedéstől.

Viszont, ha termékben víz is van, akkor bizony védenünk kell a mikroorganizmusoktól (pl. gombák, baktériumok) a terméket, tehát tartósítószert kell alkalmaznunk. A lemosók, vizes szérumok, krémek, stb. nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, így a tartósításuk elengedhetetlen.

Ha vízmentes és tartósítószer mentes is a termék, akkor általában rövidebb lejárati idővel kell kalkulálnunk. Ez az időtartam ilyenkor nagyjából egy évre tehető, esetleg pár hónappal hosszabb lehet. Ilyenkor a termék lejárati idejét pl. az avasodás jelensége limitálhatja.

Nézzük meg tehát, hogy ha egy termék összetevőit böngésszük, melyek azok az elemek, amelyek tartósítószerként vannak a felsorolásban.

Itt fontos megjegyezni, hogy az összetevők listájában INCI néven szerepelnek kötelezően a komponensek. Az INCI az International Nomenclature of Cosmetic Ingredients rövidítése, amely a komponensek egységes nevezéktan szerinti jelölése. Természetes eredetű, pl. növényi komponens esetén egy «félig latin, félig angol» név. Pl. a tömjénfa illóolajának INCI neve: a Boswellia Carterii gum oil, vagy a jojoba olajat Simmondsia Chinensis seed oil- ként találjuk meg a listában.

Na de térjünk vissza a tartósítószerekhez:

Az úgynevezett kozmetikai rendelet (= egységes európai szabályozás) rögzíti, hogy mely anyagok és maximum milyen mennyiségben használhatók tartósítószerként.

A naturkozmetikai készítményekben is szükség van természetesen a tartósításra. A naturkozmetikumok egy szűkebb tartósítószer-palettával dolgozhatnak, de itt is van lehetőségünk a megfelelő tartósítószer(ek) kiválasztására.

Nézzük melyek ezek, a naturkozmetikumokban is alkalmazható, leggyakrabban alkalmazott tartósítószerek?*

A zárójelben feltüntetett neveket az INCI jelölések, így találhatók meg tehát az összetevők listájában a termék dobozán, vagy a címkén:

1, Leggyakoribbak, legismertebb tartósítószerek:

benzil-alkohol (Benzyl Alcohol)
benzoesav (Benzoic Acid)
nátrium-benzoát (Sodium benzoate)
kalium-szorbát (Potassium sorbate)
szorbinsav (Sorbic Acid)
szalicilsav (Salicylic Acid)
dehidro-ecetsav (Dehydroacetic Acid)

2, Kevésbé ismertek, de elég gyakoriak:

glicerin-származékok (Glyceryl Caprylate, Glyceryl Undecylenate Diglycerin (and) Polyglyceryl-2 Laurate)
levulinsav, vagy származéka (Levulinic Acid, Sodium Levulinate)
lizin-származékok (Polylysine, Polyepsilon-lysine)
rozmaring-kivonat (Rosmarinus Officinalis (Rosemary) Leaf Extract), nem illóolaj, hanem a levélből származó vizes kivonatról van szó!
oregano kivonat (Origanum Vulgare Leaf Extract), hasonlóan a rozmaringhoz, itt is kivonatról van szó

3, Ritkábban alkalmazott natúr tartósítószerek:

Ethyl Lauroyl Arginate HCL
Caprylic Acid
Gluconolactone
Phenethyl Alcohol

Vannak úgynevezett boosterek is, amelyek fokozzák egy másik tartósítószer, vagy egy tartósítószer-rendszer hatékonyságát. Például:

etil-alkohol, alkohol-származékok, diolok (Alcohol, 2,3-Butanediol, 1,3-Propanediol)
glicerin és glicerin tartalmú vegyületek (Glycerin, Caprylyl Glyceryl Ether, Glyceyl Laurate)
tejsav (Lactic Acid)
egyes glikolok (pl. Pentylene Glycol. Fontos, hogy nem az összes glikol ilyen, de a Pentylene Glycol pl. igen)

Az egyes tartósítószerek használhatók önmagukban, betartva a már említett kozmetikai rendelet által megadott maximális mennyiségeket, de használhatók együtt is, összetett tartósítószerként is. Számos ilyen, több komponensű tartósítószer beszerezhető a piacon.

* Fontos:

A lista nem ad teljeskörű áttekintést, csak a leggyakoribbakat emeli ki.

Szintén lényeges megjegyezni, hogy több natúrkozmetikum tanúsító szervezet is létezik, amelyek eltérhetnek egymástól az általuk elfogadott tartósító anyagok tekintetében.

Jó példa erre a Phenoxethanol kérdése. A Phenoxiethanol egy alkohol származék, amely természetesen is előfordul pl a zöld teában. Egyes tanúsító szervezetek nem fogadják el naturkozmetikumokban (ilyen pl. a Cosmos), míg más tanúsító szervezetek (pl. a Naturix) által minősített termékekben gyakran előfordul, tehát az ő megítélésük szerint elfogadott naturkozmetikai összetevő. Hogy miért és miből adódhat a megítélésbeli eltérés, részletesen is foglalkozunk majd hamarosan! De az máris megjegyezhető, hogy ilyen esetekben egy jó szakember, aki megfelelően ért a kémiához, ismeri az egyes anyagokat és azok interakcióit, magabiztosan tud dönteni az általa alkalmazott összetevők megbízhatóságáról, a használat kockázatairól.

A cikk folyamatosan frissül!

Legfontosabb források:

www.cosmos.standard.org

www.ecocert.com

www.natrue.com

https://www.cirs-reach.com/

https://environment.ec.europa.eu/ (Ecolabel)

www.naturix.eu

ISO Standard 16128

Kozmetikai Rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről

Bozza et al, DOI: 10.1016/j.scp.2022.100851