Ne kerüld a napfényt! Használd okosan!
A napfény nem ellenség!
Kár volna teljes mértékben elkerülni a napsugárzást és annak JÓTÉKONY hatásait!
A napfény ugyanis számos POZITÍV hatást gyakorol nem csak a szervezetünkre, de a közérzetünkre is!
Ha ebben is tudatosak vagyunk, azaz a napon töltött időt okosan tervezzük, akkor biztonsággal élvezhetjük a napot és ki is használhatjuk ezeket az előnyös hatásokat!
Nézzük csak, mik is ezek?
Íme tehát…
A napfény pozitív hatásai:
- D-vitamin termelés: Ez az egyik legismertebb és legfontosabb előnye. A D-vitamin létfontosságú a csontok egészségéhez, az immunrendszer megfelelő működéséhez és szerepet játszik a hangulat-szabályozásban is. A D-vitamin az UVB sugárzás hatására termelődik a bőrünkben.
- Hangulatjavítás és alvásminőség: A napfény serkenti a szerotonin termelését, ami javítja a hangulatot és csökkenti a depressziós tüneteket. Emellett segít szabályozni az ún. cirkadián ritmust, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy jobban aludjunk.
- Bőrregeneráció és sebgyógyulás támogatása: Bár a túlzott napozás káros, a mértékletes és ellenőrzött napfény (különösen a spektrum bizonyos része) hozzájárulhat a sejtek regenerációjához és a sebgyógyuláshoz.
- Bizonyos bőrbetegségek állapotának javítása: Orvosi felügyelet mellett, vagy orvosi javaslatra a napfény segíthet enyhíteni olyan bőrbetegségek tüneteit, mint pl. a pikkelysömör (pszoriázis) vagy az ekcéma. Az orvosi kontroll, illetve a javaslatok betartása azonban elengedhetetlen ilyen esetekben.
- Keringésre gyakorolt hatás: A napfény hatására a bőrben nitrogén-oxid szabadul fel, ami értágító hatású, így javíthatja a vérkeringést és csökkentheti a vérnyomást.
- Immunrendszerre gyakorolt pozitív hatás (közvetlenül): A D-vitamin mellett a napfény közvetlenül is befolyásolhatja az immunrendszert. A már említett nitrogén-oxidot nem csak a vérnyomásra van jótékony hatással, hanem antimikrobás és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, így hozzájárul az általános immunválasz erősítéséhez.
- Súlykontroll és metabolikus egészség támogatása: Meglepőnek tűnhet, de egyes kutatások arra utalnak, hogy a reggeli napfénynek való kitettség összefüggésbe hozható a súlykontrollal. Ennek hátterében valószínűleg a cirkadián ritmus szabályozása, a hangulat javítása és az energiaszint növelése áll, ami ösztönözhet a fizikai aktivitásra és az egészségesebb életmódra. Ezenkívül állatkísérletekben kimutatták, hogy az UV-sugárzás javíthatja a glükóztoleranciát és csökkentheti a metabolikus szindróma jeleit.
- Fájdalomcsillapító hatás (béta-endorfin termelés): A napfény hatására a bőrben béta-endorfinok is termelődnek. Ezek a „boldogsághormonok” természetes fájdalomcsillapítóként működnek, javítják a közérzetet és hozzájárulnak a relaxációhoz. Ez az az érzés, amiért sokan „napimádóvá” válnak,és amiért egy kellemes napsütéses nap után feltöltődve és elégedetten érezzük magunkat
A jótékony hatások mértékletes és okos napozással, napon való tartózkodással érhetők el.
***
Annak ellenére, hogy a napfénynek számos pozitív hatása van, rendkívül fontos, hogy óvatosan és tudatosan éljünk vele.
A túlzott UV-sugárzás károsítja a bőrt, felgyorsítja az öregedést, és növelheti a rosszindulatú bőrelváltozások kockázatát.
Mindig használj megfelelő fényvédőt, viselj védőruházatot, és kerüld a tűző napsütést a déli órákban!
Tehát, a biztonságos „napfény-fogyasztáshoz” tartsd be a következőket:
- Használj magas faktorszámú (SPF 30-50+) széles spektrumú fényvédő minden alkalommal.
- Keresd a napmentes, árnyékos helyeket a déli órákban (11 és 15 óra között).
- Viselj védőruházatot (kalap, napszemüveg, hosszú ujjú, könnyű ruházat).
- Tarts rendszeres önvizsgálatot és a bőrgyógyászati ellenőrzést se hanyagold el!
- Fontos megjegyezni, hogy égések vagy friss sebek, esetleg gyulladt bőr, egyéb betegségek (pl. lázas állapot) esetén a napfény nem javasolt, sőt TILOS!
A cél tehát nem a nap teljes kerülése, hanem a napfény olyan tudatos használata és élvezete, amelyben érvényesülhetnek a jótékony hatásai, miközben minimalizáljuk a kockázatokat.
Összefoglalta:
Dr Pallagi Edina PhD.
Szakirodalom:
Holick, M. F. (2007). Vitamin D deficiency. New England Journal of Medicine, 357(3), 266-281.