Nyári téma: napozás és fényvédelem

A napvédelem nem csak nyáron fontos, de ilyenkor kiemelten az.

A napvédő termékeken feltüntetett SPF, azaz a SUN PROTECTION FACTOR az UVB sugarak elleni védelem mértékét jelzi. 

De mit is jelent ez pontosan? 

Egyrészt számolható belőle egy időtartam amit a termék használatával a napon tölthetünk leégés nélkül, másrészt arra is utal, hogy az adott termék mekkora mértékben “blokkolja” (hatásmechanizmusától függően) az UVB sugarakat. 

Nézzük mindezt példákkal:

Ha pl. 10 percig bírja a bőröd a napsugárzást bőrpirosodás (= erithema) nélkül és a terméken pl. SPF 8 szerepel, akkor az adott termék használatával ez az időtartam a nyolcszorosára, azaz 80 percre nő. Ugyanígy 8-szoros időtartammal nyújtja a leégésmentesen napon tölthető időt minden esetben, bőrállapottól/bőrjellemzőtől függően. Ha tehát a bőröd egyébként 20 percig bírja a napot, az SPF 8-al ez az idő 160 percre nő.

A UVB “blokkolás” pedig egyáltalán nem lineáris mértékben nő az SPF-el. 

Az SPF 2 pl. 50%-ban, az SPF 4: 75%-ban, az SPF 8 pedig már 87,5%-ban blokkolja a káros sugarakat. És még az SPF 50 sem éri el a 100%-ot, az 50 faktoros termékek ilyen jellegűteljesítménye 98%-os (forrás: Raghavamma et al, DOI: 10.9790/3008-110501119124)

Az is fontos, hogy az adott SPF milyen összetevők következményeként alakul ki. 

A klasszikus napvédő készítmények fényvédő összetevőket tartalmaznak, amelyek lehetnek a kémiai vagy fizikai fényvédők. Magas SPF-et csak ezek valamelyikével, vagy ezek kombinációjával lehet elérni, természetes úton nem igazán.

Ugyanakkor viszont mind a kémiai, mind pedig a fizikai fényvédő-adalékoknak vannak hátrányos tulajdonságaik, ami miatt nem éppen ideálisak. A kémiai fényvédelem anyagai  behatolnak a bőrbe és általában úgy működnek, hogy elnyelik az UV sugarakat. Köztudott viszont, hogy károsak a vízi élővilágra, ezért számos ország/vagy sziget tiltja az ilyen összetevőket tartalmazó készítmények használatát, hiszen elkerülhetetlen, hogy az a bőrről a vízbe kerüljön.

A fizikai fényvédők működési elve, hogy a bőr felületén maradva a káros UV sugarakat visszaverik. Ehhez azonban megfelelő mennyiségben használva őket többnyire fehér bevonatot képeznek a bőrön, ami nem mindig nyújt esztétikus látványt és nem is mindig kellemes érzés. Ezt elkerülendő a nano-méretű fizikai fényvédőket is előszeretettel alkalmazták az elmúlt években (a nano méretű anyagot tartalmazó termékre már nem jellemző, hogy fehér bevonat marad tőle a bőrön), azonban mára számos tanulmány int óvatosságra ezzel kapcsolatban!  A nano-mérettartomány miatt feltehetően egészségkárosító hatás is köthető ezekhez az anyagokhoz, a napsugárzás hatására esetleg további átalakulás történhet a szerkezetükben és/vagy a hatásuk változik meg, így a nano-fényvédők használata mára a “kerülendő” kategóriába került.

Akkor mégis hogyan védekezzünk a napsugárzás ellen?

Használjunk lenge, hosszú ruhákat, viseljünk kalapot, napszemüveget! Kerüljük a napot a déli órákban, amikor a legerősebb az UV-sugárzás!

Használjunk természetes összetételű kozmetikai napvédő készítményeket. Ezek általában alacsonyabb SPF-et “nyújtanak”, viszont biztonságosak. Ezekben az esetekben a természetes olajok, kivonatok biztosítják a fényvédő faktort.  Ugyanakkor itt sem árt az odafigyelés, a tudatos utána-olvasás. Látható olyan reklám, amely a répaolaj tartalmú készítménynek 40-es SPF-et tulajdonít……ebben van igazság….csak éppen nem pont az és nem pont úgy van. A valóság az, hogy a répaMAG illóolajnak van mérhetően 38-40-es SPF-e. Nem mindegy, hogy a répából (= a növény gyökere), vagy a virágzatból származó magokból nyerjük ki az olajat/illóolajat! Viszont a répamag illóolaj nem használható bármilyen koncentrációban, hígitatlanul a bőrön. A megfelelő mennyiség pontos megválasztása szakértelmet igénylő feladat.