Barion Pixel Kozmetikai összetevők: tartósítószerek (1) – Cremediq

Kozmetikai összetevők: tartósítószerek (1)

Kozmetikumok és tartósítás:
egy kis szakmai áttekintés

Írta: Dr. Pallagi Edina

A szöveg részeit, vagy egészét átvenni csak forrásmegjelöléssel együtt lehetséges! Minden jog fenntartva!

Nemrég szembejött velem egy hirdetés egy termékcsaládról, ami natúrkozmetikumnak hirdeti magát…..messze nem az, a termékek tele vannak a természetben nem előforduló, laborban kreált vegyületekkel. Ez önmagában nem baj, nem kell minden terméknek natúrnak lennie, de az baj, hogy megtévesztik, félrevezetik a felhasználókat.

Pár nappal, vagy héttel később ugyanez a termékcsalád már úgy hirdette magát, hogy nem csak natúr, de tartósítószermentes is. Na, ekkor vettem a fáradtságot és jobban megnéztem az összetételeiket. Nem néztem át az összes terméket, de néhányat igen és abban bizony nem egy, nem kettő, hanem akár 5-6 féle tartósítószer is volt (és nem is csak olyan, ami a natúr minősítés(ek)-nek megfelel).

A tartósítószerek nem “rosszak”, nem kell üldözni őket egyáltalán, csak tudnunk kell róluk néhány fontos jellemzőt, hogy tudatosan tudjunk dönteni, ha arra kerül a sor. Az viszont, hogy mást állítunk egy termékről, mint ami a valóság, az viszont szerintem igencsak baj.

A tartósítószerek bizonyos esetekben nem nélkülözhetők. Szükségünk van rájuk, ahhoz, hogy a kozmetikai termék hosszú távon is biztonságosan eltartható, illetve felhasználható legyen. Vannak olyan helyzetek viszont, amikor elhagyhatók a formulából.

Mikor nem kell feltétlenül tartósítószert használnunk?

Akkor, ha a termékünk vízmentes. Ha csak olajok, vajak, illóolajok (azaz zsírok, olajok, lipidek és lipid-oldékony anyagok) alkotnak egy rendszert, akkor a mikroorganizmusok megtelepedésének és szaporodásának veszélye elhanyagolható. Nem kell tartanunk pl. a gombák által okozott penészedéstől. 

Viszont, ha termékben víz is van, akkor bizony védenünk kell a mikroorganizmusoktól (pl. gombák, baktériumok) a terméket, tehát tartósítószert kell alkalmaznunk. A lemosók, vizes szérumok, krémek, stb. nagy mennyiségben tartalmaznak vizet, így a tartósításuk elengedhetetlen.

Ha vízmentes és tartósítószer mentes is a termék, akkor általában rövidebb lejárati idővel kell kalkulálnunk. Ez az időtartam ilyenkor nagyjából egy évre tehető, esetleg pár hónappal hosszabb lehet. Ilyenkor a termék lejárati idejét pl. az avasodás jelensége limitálhatja.

Nézzük meg tehát, hogy ha egy termék összetevőit böngésszük, melyek azok az elemek, amelyek tartósítószerként vannak a felsorolásban.

Itt fontos megjegyezni, hogy az összetevők listájában INCI néven szerepelnek kötelezően a komponensek. Az INCI az International Nomenclature of Cosmetic Ingredients rövidítése, amely a komponensek egységes nevezéktan szerinti jelölése. Természetes eredetű, pl. növényi komponens esetén egy «félig latin, félig angol» név. Pl. a tömjénfa illóolajának INCI neve: a Boswellia Carterii gum oil, vagy a jojoba olajat Simmondsia Chinensis seed oil- ként találjuk meg a listában.

Na de térjünk vissza a tartósítószerekhez:

Az úgynevezett kozmetikai rendelet (= egységes európai szabályozás) rögzíti, hogy mely anyagok és maximum milyen mennyiségben használhatók tartósítószerként.

A naturkozmetikai készítményekben is szükség van természetesen a tartósításra. A naturkozmetikumok egy szűkebb tartósítószer-palettával dolgozhatnak, de itt is van lehetőségünk a megfelelő tartósítószer(ek) kiválasztására.

Nézzük melyek ezek, a naturkozmetikumokban is alkalmazható, leggyakrabban alkalmazott tartósítószerek?*

A zárójelben feltüntetett neveket az INCI jelölések, így találhatók meg tehát az összetevők listájában a termék dobozán, vagy a címkén:

1, Leggyakoribbak, legismertebb tartósítószerek:

  • benzil-alkohol (Benzyl Alcohol)
  • benzoesav (Benzoic Acid)
  • nátrium-benzoát (Sodium benzoate)
  • kalium-szorbát (Potassium sorbate)
  • szorbinsav (Sorbic Acid)
  • szalicilsav (Salicylic Acid)
  • dehidro-ecetsav (Dehydroacetic Acid)

2, Kevésbé ismertek, de elég gyakoriak:

  • glicerin-származékok (Glyceryl Caprylate, Glyceryl Undecylenate Diglycerin (and) Polyglyceryl-2 Laurate)
  • levulinsav, vagy származéka (Levulinic Acid, Sodium Levulinate)
  • lizin-származékok (Polylysine, Polyepsilon-lysine)
  • rozmaring-kivonat (Rosmarinus Officinalis (Rosemary) Leaf Extract), nem illóolaj, hanem a levélből származó vizes kivonatról van szó!
  • oregano kivonat (Origanum Vulgare Leaf Extract), hasonlóan a rozmaringhoz, itt is kivonatról van szó

3, Ritkábban alkalmazott natúr tartósítószerek:

  • Ethyl Lauroyl Arginate HCL
  • Caprylic Acid
  • Gluconolactone
  • Phenethyl Alcohol

Vannak úgynevezett boosterek is, amelyek fokozzák egy másik tartósítószer, vagy egy tartósítószer-rendszer hatékonyságát. Például:

  • etil-alkohol, alkohol-származékok, diolok (Alcohol, 2,3-Butanediol, 1,3-Propanediol)
  • glicerin és glicerin tartalmú vegyületek (Glycerin, Caprylyl Glyceryl Ether, Glyceyl Laurate)
  • tejsav (Lactic Acid)
  • egyes glikolok (pl. Pentylene Glycol. Fontos, hogy nem az összes glikol ilyen, de a Pentylene Glycol pl. igen)

Az egyes tartósítószerek használhatók önmagukban, betartva a már említett kozmetikai rendelet által megadott maximális mennyiségeket, de használhatók együtt is, összetett tartósítószerként is. Számos ilyen, több komponensű tartósítószer beszerezhető a piacon.

* Fontos:

A lista nem ad teljeskörű áttekintést, csak a leggyakoribbakat emeli ki.

Szintén lényeges megjegyezni, hogy több natúrkozmetikum tanúsító szervezet is létezik, amelyek eltérhetnek egymástól az általuk elfogadott tartósító anyagok tekintetében.

Jó példa erre a Phenoxethanol kérdése. A Phenoxiethanol egy alkohol származék, amely természetesen is előfordul pl a zöld teában. Egyes tanúsító szervezetek nem fogadják el naturkozmetikumokban (ilyen pl. a Cosmos), míg más tanúsító szervezetek (pl. a Naturix) által minősített termékekben gyakran előfordul, tehát az ő megítélésük szerint elfogadott naturkozmetikai összetevő. Hogy miért és miből adódhat a megítélésbeli eltérés, részletesen is foglalkozunk majd hamarosan! De az máris megjegyezhető, hogy ilyen esetekben egy jó szakember, aki megfelelően ért a kémiához, ismeri az egyes anyagokat és azok interakcióit, magabiztosan tud dönteni az általa alkalmazott összetevők megbízhatóságáról, a használat kockázatairól.

A cikk folyamatosan frissül!

Legfontosabb források:

www.cosmos.standard.org

www.ecocert.com

www.natrue.com

https://www.cirs-reach.com/

https://environment.ec.europa.eu/ (Ecolabel)

www.naturix.eu

ISO Standard 16128

Kozmetikai Rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről

Bozza et al, DOI: 10.1016/j.scp.2022.100851

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük